Indiai Kulturális Központ

Az Indiai Kulturális Központ létrejöttének célja, hogy erősítse az India és Magyarország közötti kulturális kapcsolatot olyan elődök nyomán haladva mint Kőrösi Csoma Sándor, Rabindranath Tagore vagy Baktay Ervin. Elérhetőségünk: cultural.centre@indianembassy.hu vagy cultur@indianembassy.hu

Friss topikok

Állandó oldalak

Cshaú, a tánc és a harcművészet találkozása

2013.04.16. 11:20 Indiai Kulturális Központ

Guru Shyama Charan Pati cshaú tánccsoportja Magyarországon

Az Indiai Nagykövetség jóvoltából egy eddig ismeretlen indiai táncstílus, a cshaú mutatkozik be Magyarországon. Ez látványos kosztümöket, maszkokat felvonultató törzsi tánc bővelkedik harcművészeti elemekben. Május 17-21-ig Guru Shyama Charan Pati és tánccsoportja Szentendrén, Kecskeméten és Egerben lép majd fel. 

chau_foto.jpg

A cshaú tánc kelet-indiai törzsi harci tánc. Attól függően, hogy honnan ered és hogyan fejlődött tovább, három alműfaja van, a  Seraikella Chhau, a Mayurbhanj Chhau és a Purulia Chhau. Bár eredetét homály fedi, de közös eleme a különböző stílusoknak az érzelmek lépésekkel, mozgással, ugrásokkal való kifejezése, a harci elemek megléte és a maszkok használata, a dinamikusság, nagy térkihasználás. A tánc nagyon szép kombinációja a klasszikus, a folk és a törzsi elemeknek, mégis tartva az indiai tánchagyományban jelen lévő három fő pillért: nritta (tiszta tánc), nritja (kifejezésművészet) és nátja (színészi játék). Érdekessége még, hogy az előadásoknak, daraboknak nincsen dalkísérete, mint a klasszikus műfajoknak, hanem csak hangszeres zenei kíséretet használ, különféle dobokkal, fúvós hangszerekkel.

A tánc elnevezésére több magyarázat is él, az egyik szerint a szanszkrit cshájá „árnyék, kép, maszk”, míg a másik szerint a cshaúní „katonai tábor” szóból származik. A cshaút a helyi fesztiválok alkalmából táncolják, legfőképp a Csaitra Parva tavaszi ünnep alkalmával (13 napig tartó fesztivál Kelet-Indiában). Keverednek benne a táncmozdulatok és a harcművészet technikai elemei, beleolvasztva a harcos küzdelem (persze csak látszatküzdelem) elemeit (ezt khélnek, „játék”-nak nevezik) és az állatok járásának mozdulatait is (csál, csálí, „mozgás”, „járás”).

chau_foto3.jpg

A táncosok férfiak, akik hagyományos művészcsaládból vagy helyi közösségek tagjai közül kerülnek ki. Az előadás éjszaka folyik, nyílt terepen, tradicionális népzenei aláfestéssel. Kedvelt hangszereik a sehnáí és a mohuri, mindkettő fúvós hangszer. Többféle dob kíséri az előadást, amelynek témája vagy a helyi legendákból, vagy ha nem a helyi folklórból, akkor a két nagy indiai eposz, a Mahábhárata és a Rámájana történeteiből merít.

Minden egyes előadóművész- és zenészcsoportnak megvan a maga neve, kasztneve, külön csoport készíti a hangszereket. A maszkok fontos részei a táncnak, ezeket szintén külön kézműves csoportok készítik, akiknek ez a szakmájuk. A tánc, a zene, a maszkkészítés művészete szóbeli hagyomány, mester-tanítvány útján öröklődik. A cshaút szokták a jávai wayanghoz és a japán maszkos táncokhoz is hasonlítani a kellékek és a tánc jellege miatt.

Három stílusa alakult ki a táncnak, amelyek India három államához köthetőek: Jharkand, Nyugat-Bengál és Orissza államokhoz, mindegyik Kelet-Indiában található. A jharkhandi Seraikela stílust a helyi nemesség fejlesztette ki, ők mind koreográfusai, mind előadói voltak a táncnak. Az orisszai stílusban nem viselnek maszkot, de technikailag az előzőhöz hasonló. A nyugat-bengáli stílus használ maszkot, és jellemzője a népművészeti elemek spontán használata. Ennek az az oka, hogy míg az előző két stílus nemesi udvarokból származik, ezt a falusi nép alkotta magának.

2010-ben a cshaú táncot a Világörökség részévé nyilvánították. Létezik néhány intézmény Kelet-Indiában, amelyek a tánc védelme és a tradíció megőrzése érdekében születtek és próbálják helyi mesterek, művészek, patrónusok, előadások, fesztiválok segítségével megerősíteni és kiharcolni fennmaradását.

chau_foto2.jpg

Pandit Guru Shyama Charan Pati 1940-ben született, Mumbaiban szerzett táncos diplomát. Mesterei voltak a néhai Guru Panchanan Singh Deo és Guru Tarini Prasad Singh Deo Jharkhandból, a Seraikela-Kharswan kerületből. Számos egyéb mestertől kapott még speciális képzést a cshaú műfajban. Nagyszámú díjjal, oklevéllel kitüntették, ezek közül egyik az Indiai Állam Padmashree elnevezésű elismerése. Angol és indiai lapokban jelentek meg interjúi, tv műsorokban, sajtókonferenciákon szerepelt. Mind szólóelőadásokban, mind táncdrámákban szerepel, világszerte tart workshopokat, előadással egybekötött táncbemutatókat. Részt vesz szociális tevékenységekben is. Felesége zenész, a cshaú zene elismert képviselője; leánya is táncos, aki jelenleg odisszi és cshaú táncot tanít Angliában.

Az együttes repertoárja 13 darabból áll, ezek közül válogatnak majd a magyarországi közönségnek. A darabok felölelik az indiai mitológia minden területét, a népmeséktől kezdve a két nagy eposz, a Mahábhárata és a Rámájana történetein keresztül a Védák legendáin át a vallásos históriákig.

A tánccsoport a következő helyszíneken lép fel Magyarországon:
2013. május 17. 11.00:  Kecskemét, Cifrapalota
2013. május 18. 16.00: Szentendre, Skanzen, Pünkösdi Sokadalom
2013. május 19. 14.00 és 17.00: Szentendre, Skanzen, Pünkösdi Sokadalom
2013. május 20. 15.00: Szentendre, Skanzen, Pünkösdi Sokadalom
2013. május 21. 17.30: Eger, Forrás Gyermek-Szabadidő Központ

További képes információk a stílusról:

A programok szervezője az Indiai Nagykövetség, Indiai Kulturális Központ.

További információ: www.indianembassy.hu/indiaikulturaliskozpont 

Szólj hozzá!

Címkék: indiai tánc Eger Kecskemét Szentendre Skanzen cifrapalota cshaú chhau indiai tánccsoport

A bejegyzés trackback címe:

https://indiaikulturaliskozpont.blog.hu/api/trackback/id/tr775229135

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása